A jelzáloghitelek mintájára a Magyar Nemzeti Bank 2020. évtől a lakásbiztosítások körében is bevezeti a fogyasztóbarát minősítési rendszert. A szerződők számára ez az első olyan eszköz, melyet a lakásbiztosítások korrekt összehasonlításához kapnak. Januárban kell pályázni, az első negyedév végén megjelenthetnek az új, minősített lakásbiztosítások.
Sokat tisztult a piac a minősített hitelektől is
A minősített lakáshitelek 2018-as megjelenése átrendezte a jelzáloghitelek piacát az elmúlt két évben. A minősített hitel megjelölésre a bankoknak pályázniuk kell, s csak akkor kaphatják meg e címet, ha a kínált hiteltermék megfelel az MNB szigorú feltételeinek. E feltételek a hitelfelvevők számára kedvező feltételeket rögzítenek. Így a bankok, ha meg akarják tartani ügyfeleiket, kénytelenek számukra kedvező termékeket összeállítani. Egy hitel például akkor kaphatja meg a fogyasztóbarát minősítést, ha a futamidő alatt végig állandó a havi törlesztőrészlet, a kamatperiódus hossza legalább 5 év, a bírálat 15 napon belül megtörténik, s a pénzt legkésőbb 2 nappal a feltételek teljesítése után folyósítják stb.
A fogyasztóbarát hitel sikere után az MNB most hasonló lépésre készül a lakásbiztosítások terén is. A gondok itt is hasonlóak. Az egyes biztosítók feltételei annyira különbözőek, hogy a szerződők nehezen tudják összehasonlítani az egyes termékeket. Nincsenek minimumfeltételek, s a biztosítókat semmi nem köti, hogy az ügyféltájékoztatás, kárrendezés, díjak alakításának módját hogyan alakítják. Ezen kívánnak változtatni.
Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás 2020 tavasztól
A Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás rendszerét 2020 elejétől kezdi kialakítani az MNB. Pályáznia kell annak a biztosítónak, mely szeretné használni e védjegyet. Pályázni január 10-étől lehet, így az első, tanúsítottan is fogyasztóbarát biztosítások valamikor az első negyedév végén jelenthetnek meg a kínálatban.
A pályázati kiírásban például számos alapkövetelményt határoznak meg. Ezeket minden biztosításnak tartalmaznia kell, a leírtaktól csak az ügyfél javára szabad eltérni. Például minden alapszintű lakásbiztosításnak ki kell terjednie a következő elemi károkra és kockázatokra:
- tűz, füst- és koromszennyezés
- robbanás
- villámcsapás és annak másodlagos hatásai
- vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, árvíz
- földrengés, földcsuszamlás, kőomlás
- Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása
- Idegen jármű ütközése, idegen tárgy rádőlése
- vízkár (beázás, kívülről érkező víz, vezetékes vízkár, elfolyó víz)
- betöréses lopás, rablás, besurranás
- rongálás, vandalizmus
- üvegtörés
- felelősségbiztosítás.
Ha a ház lakhatatlanná válik, a lakás kárrendezés során kiemelt kapcsolattartót kell a biztosítónak kijelölnie.
Mindezeknek a károknak és kockázatoknak az alapcsomagban kell szerepelniük, egyet sem lehet belőle kihagyni. Ezeken túl azonban kínálhatnak a társaságok kiegészítő fedezetet például különleges üvegekre, készpénzre, kerti dísznövényekre, dugulás-elhárításra, zárcserére, graffitire és még sok más felmerülő kockázatra. Elvárás azonban, hogy mindezeket a pályázati kiírásban leírt néven hozzák forgalomba. Az ügyfél így a kínálatban lévő minősített lakásbiztosításokat online kalkulátorral is össze tudja majd hasonlítani, mert pontosan látja és érti, hogy az egyes biztosítók lakásbiztosítási csomagjai mit is tartalmaznak. A kiegészítőket nem szabad ráerőltetni az ügyfélre. Csak úgy lehet felkínálni őket, hogy tényleg választhassanak a lehetőségek közül, s valóban csak arra a kockázatra köthessenek lakásbiztosítást, ami számukra tényleg fontos.
Negyedévente fel lehet mondani a lakásbiztosítási szerződést
A szerződésben szereplő kockázatokon túl a biztosítóknak olyan feltételeket kell vállalniuk, melyek ma még meglehetősen ritkák, szokatlanok a lakásbiztosítási termékek között. A mai gyakorlattal szemben az egyik legnagyobb változás az lesz, hogy az ügyfél számára lehetővé kell tenni, hogy az otthonbiztosítási szerződést 30 napos határidővel, a naptári negyedév végére felmondhassa. Ez a mainál sokkal rugalmasabbá teszi a szerződéskötést, több lehetőséget ad az ügyfélnek, hogy megszabaduljon a számára kedvezőtlen szerződéstől.
Egészen biztos, hogy a minősítésnek hatása lesz a biztosítások árára is. Néhány intézkedés talán olcsóbbá teszi a lakásbiztosítási szerződéseket. A biztosítók fontos mutatószáma az úgynevezett kárhányad. Ez egyszerűsítve azt jelenti, hogy a beszedett díjak mekkora hányadát fordítja a biztosító kártérítések kifizetésére. Ha ez a hányad nagyon alacsony, akkor a biztosító drágán adja a biztosítást, a beszedett díj nem áll arányban a várható kockázattal. Az MNB azt várja el, hogy ez a kárhányad 50-55 százalék körül maradjon. Ha 45 százalék alá esik, akkor elvárja a biztosítótól, hogy vizsgálja meg és módosítsa a termékek árazását. Ha 55 százalék fölé emelkedik, akkor várható a lakásbiztosítási díjak emelése.
Ugyanakkor arra is számíthatunk, hogy az elvárt intézkedések drágítani fogják a szerződéseket. A negyedévenkénti felmondás lehetősége, a kárrendezési határidők betartása, a kifizetések gyorsítása mind-mind változtatásokat követel a biztosítóktól. Számíthatunk arra, hogy ennek árát végül mégis csak az ügyfelek fogják megfizetni.
Kárrendezés változása a lakásbiztosításban
A kárrendezés során végig egyértelmű és teljes tájékoztatást vár el az MNB a biztosítóktól. Ezen a téren sok változásra van szükség. Például elvárható a biztosítótól, hogy a kárfelvétel során egyértelmű és pontos tájékoztatást adjon arról, hogy milyen dokumentumokat kell benyújtani. Ha erről az ügyfél nem kap pontos tájékoztatást, akkor ne is utasíthassa el a kárigényt a hiányzó dokumentumokra hivatkozva.
A kárrendezés során szoros határidőket kell tartani – ez az a pont, melynek teljesítése a legnagyobb leckét adja fel a fogyasztóbarát lakásbiztosítási szerződést kötő társaságoknak. A kárbejelentés után 2 munkanapon belül a biztosító felveszi a kapcsolatot az ügyféllel és a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belül időpontot is ajánl a kárszemlére. A kárkifizetésnek az utolsó dokumentum beérkezése után 5 napon belül meg kell történnie. Ha pedig elutasítják a kárigényt, akkor ennek is meg kell történnie a kárszemlét követően vagy az utolsó dokumentum beérkezését követően 10 munkanapon belül. A fogyasztóbarát lakásbiztosítónak alaposan meg is kell indokolnia, hogy mi alapján nem tartotta kifizetésre jogosultnak az érintett kárigényt.
Nyilvánosság az ügyintézés minden pontján
A biztosítónak a mostani eljárásoknál sokkal nyíltabban kell az ügyfelekkel kommunikálnia. Például az ügyfél kérésére lehetőséget kell biztosítania arra, hogy az ügyfél megismerjen minden dokumentumot, ami a kárrendezési folyamathoz kapcsolódik.
A biztosítónak azt is vállalnia kell, hogy a kártérítési összeg meghatározásának a módját részletesen levezeti az ügyfélnek. Be kell mutatnia, hogy mi alapján határozta meg a kifizetésre kerülő kárösszeget: például árajánlatokat vagy építési szabványok vett-e figyelembe?
Ugyancsak az egyértelmű kommunikáció lesz a fő alapelv a kizárások kérdésében is (azoknak az eseteknek a felsorolása, amikor a biztosító nem téríti meg a kárt például a károsult valamilyen vétkes magatartására alapozva). A kizárások felsorolása maximum 3 oldal lehet a szerződési feltételek között. E felsorolásban a kizárások minél teljesebb és érthető bemutatására kell törekedni. A cél az, hogy az ügyfél megértse a szerződése feltételeit, ne csak aláírjon egy dokumentumot.
A korszerű kommunikáció követelménye azt is jelenti, hogy lehetővé kell tenni a fogyasztóbarát lakásbiztosítással rendelkező ügyfelek számára a teljesen digitális ügyintézést. Ha az ügyfél igényli a digitális ügyintézést, akkor nem kényszeríthetik rá, hogy például papíron kelljen beadnia egyes dokumentumokat.
Fontos kitétel, hogy az alapcsomagok nem tartalmazhatnak önrészt.
A 100 ezer forint alatti károk esetén meg kell adni a gyorsított kárrendezés lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy a bejelentéstől számított 5 munkanapon belül ki kell fizetni a kártérítést.
Kiemelt lakáskároknál külön kárrendezési kapcsolattartó lesz
A mindennapi létet veszélyeztető, kiemelt lakáskárok esetén az ügyfél számára a kárrendezés teljes folyamatára kiemelt kapcsolattartót kell kijelölni és kárelőleget is folyósítani kell. A kapcsolattartó az ügyfelet végig vezeti a lakáskárrendezés folyamata alatt, tájékoztatja az eljárás lépéseiről. Ilyen kiemelt káresemény például, ha a lakóépület használhatatlanná, lakhatatlanná válik.
Előremutató az MNB fellépése
A szigorú pályázati feltételek alkalmazásával az MNB most először megfogalmazta a lakásbiztosításokkal szembeni általános követelményeket. A minősített lakáshitelek bevezetése sokat segített a jelzáloghitelekre vonatkozó kínálat tisztulásában. Ma az ügyfelek átláthatóbb, kedvezőbb lakáshitelek közül választhatnak, mint két-három évvel ezelőtt. Reméljük, ez várható a biztosítások piacán is.
A minősített biztosítások megjelenése most még csak a lakásbiztosítások területén várható. Reméljük, az MNB lépéseket fog tenni a sokkal több problémát magán hordozó gépjárműbiztosítások piacán is, s hozzájárul a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kárrendezési problémáinak rendezéséhez is. A kötelező biztosítással kapcsolatos kárrendezés legjelentősebb problémája, hogy a hazai biztosítók töredékét fizetik ki a nyugati kártérítésekhez képest. Miközben a hazai és a nyugati alkatrészárak és javítási költségek összege között valójában nincs is ekkora különbség. Hasonlóan jelentős a probléma a személyi sérüléses közlekedési balesetek kárrendezési gyakorlatában is, mivel a hazai biztosítók egy súlyos személyi sérülés esetén megalázóan alacsony kártérítési összegeket ajánlanak fel a nyugati biztosítókhoz képest. Erre a területre is ráférne egy erős szabályozás, így reméljük, hogy az MNB nem fog megállni a minősítés bevezetésével a lakásbiztosításoknál.