Eredetvizsga – eredetiségvizsgálat 2024
Tartalomjegyzék
- Eredetiségvizsga árak
- Mikor kell eredetiségvizsgálatot készíteni?
- Mikor nem kell eredetvizsgálat?
- Az eredetvizsgálathoz szükséges okmányok
- Az eladó vagy a vevő fizeti az eredetiségvizsgálat árát?
- Mit néznek az eredetiség vizsgán?
- Gépjármű műszaki állapotfelmérés a vételár kifizetése előtt
Az eredetvizsga 2024 évi hatósági árát az alábbi táblázatban járműfajtánként csoportosítva megtalálhatja. A gépjármű eredetiségvizsgálatot akár az eladó, akár a vevő is megrendelheti, kifizetheti. A gépjármű tulajdonjog átírás egyik feltétele az eredetvizsga igazolás megléte, mely nem lehet 60 napnál régebbi. Gépjármű átírás kalkulátorunkkal (hamarosan) a teljes átírási költséget is kiszámolhatja.
1400 cm3 hengerűrtartalomig | 17 000 Ft |
1401 – 2000 cm3 hengerűrtartalom között | 18 500 Ft |
2000 cm3 hengerűrtartalom felett | 20 000 Ft |
Motorkerékpár eredetvizsga árak
500 cm3 hengerűrtartalomig | 15 500 Ft |
500 cm3 hengerűrtartalom felett | 17 000 Ft |
négykerekű segédmotoros kerékpár | 14 000 Ft |
Teherautó eredetiségvizsgálat árak
3,5 t megengedett össztömegig | 20 000 Ft |
3,5 – 7,5 t össztömeg között | 21 000 Ft |
7,5 t össztömeg felett | 22 000 Ft |
Autóbusz eredetvizsga árak
20 fő szállítható személyig | 21 000 Ft |
20 fő szállítható személy felett | 22 000 Ft |
Pótkocsi eredetiségvizsgálat árak
Könnyű pótkocsi (750 kg-ig) | 16 000 Ft |
Nehéz pótkocsi (750 kg felett) | 17 500 Ft |
Különleges pótkocsi (felépítménnyel ellátott) | 19 000 Ft |
Egyéb járművek eredetvizsga árai
Mezőgazdasági vontató és lassú jármű eredetvizsga ára |
20 000 Ft |
Mikor kell eredetiségvizsgálatot készíteni?
A tulajdonjog átírása előtt alábbi esetekben el kell végezni az előzetes eredetiségvizsálatot, melyet a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 52§ szabályoz.
a) a használt jármű, továbbá a gyártótól származó járműkísérő lappal nem rendelkező új jármű, valamint a járműnyilvántartásba korábban még nem vett lassú jármű vagy egyéb jármű első forgalomba helyezésekor;
b) a forgalomból végleg vagy átmeneti időszakra kivont jármű ismételt forgalomba helyezésekor;
c) a jármű alvázszámának megváltoztatásával járó műszaki beavatkozást – alvázszámot hordozó szerkezeti elem, alváz vagy karosszéria cseréje – megelőzően;
d) a jármű – kivéve a lassú járművet és a lassú jármű pótkocsiját – tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételekor.
(2) A forgalomba még nem helyezett sérült jármű esetében az előzetes eredetiség ellenőrzést a jármű alvázszámának megváltoztatásával járó műszaki beavatkozást – alvázszámot hordozó szerkezeti elem, alváz vagy karosszéria cseréje vagy javítása – és a közlekedési hatóság műszaki megvizsgálását megelőzően kell kezdeményezni.
(3) A 43. §-ban meghatározott külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott járművek esetében az előzetes eredetiségvizsgálatot a származás-ellenőrzés eredményéről szóló határozat véglegessé válását követően lehet elvégeztetni.
(4) Az (1) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt esetekben a közlekedési igazgatási ügyintézés megkezdésének feltétele az eljárás kezdeményezését megelőzően legfeljebb hatvan napon belül elvégzett előzetes eredetiségvizsgálat. A hatvan napos határidőbe nem számít be az az idő, amíg az eredetiségvizsgálatot követő büntetőeljárás során a jármű lefoglalás miatt a hatóság őrizetében volt.
(5) A jármű eredetiségvizsgálatának eredménye a közlekedési igazgatási eljárásban egyszer használható fel, amelynek tényét a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásba rögzíti.
(6) Az (1) bekezdésben felsorolt közlekedési igazgatási eljárásban a közlekedési igazgatási hatóság ellenőrzi a jármű előzetes eredetiségvizsgálatának meglétét, eredményét, valamint annak érvényességi idejét.
Mikor nem kell eredetvizsgálat?
Eredetvizsgálat nem szükséges, amennyiben a gépjármű tulajdonjog átírásának oka
- öröklés,
- jogi személyek átalakulásával, egyesülésével, szétválásával bekövetkezett vagyonszerzés, feltéve, hogy az újonnan létrejött gazdálkodó szervezet a korábbinak általános jogutódja lesz,
- a közös tulajdon megszüntetése, ha a jármű valamelyik tulajdonostárs tulajdonába kerül vagy annak jogalapja közös tulajdon létesítése, ha az egyik tulajdonostárs korábban a jármű tulajdonosa volt,
- a pénzügyi lízingszerződés teljesítése, amelynek során a jármű nyilvántartott üzemben tartója a jármű tulajdonjogát megszerzi,
- állami vagy önkormányzati szerv, vagy önkormányzat kezelésében lévő jármű más állami vagy önkormányzati szerv, vagy önkormányzat részére történő átadása,
- a használt jármű cégjegyzék vagy vállalkozói igazolvány alapján az adásvétel időpontjában fő tevékenysége szerint gépjármű-kereskedelemre jogosult szervezet vagy vállalkozó tulajdonába kerülése, kivéve a rendeltetésszerű használat céljából történő tulajdonszerzést,
- közeli hozzátartozók egymás közötti tulajdonátruházása esetén a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerint.
Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.
A muzeális jellegű járművekkel kapcsolatos közlekedési igazgatási eljáráshoz, továbbá a négykerekű segédmotoros kerékpárok első magyarországi forgalomba helyezésére irányuló közlekedési igazgatási eljáráshoz az előzetes eredetiségvizsgálatot nem kell elvégezni.
Az eredetvizsgálathoz szükséges okmányok
Az eredetiségvizsgálathoz szükséges okmányok magánszemély és jogi személy vevő esetén eltérőek lehetnek.
Magánszemély eladó vagy vevő esetén
- a jármű forgalmi engedélye
- az eladó vagy a vevő személyi igazolványa
- a tulajdonos vagy a vevő lakcímkártyája
- forgalmi engedély hiányában – okmányirodai Hatósági Bizonyítvány – amely tartalmazza a jármű adatait
- gépjármű törzskönyv (ha rendelkezik vele)
Amennyiben a eladó vagy a vevő személyesen nincs jelen az eredetvizsgálaton, meghatalmazást kell adni annak a személynek, aki eredetvizsgára viszi a járművet. Az alábbi okmányokra is szükség lesz.
- meghatalmazás
- a meghatalmazott személyi igazolványa, lakcímkártyája
Jogi személy (cég) tulajdonos vagy vevő esetén
- a jármű forgalmi engedélye
- a kérelmező cég 90 napnál nem régebbi cégkivonata
- a kérelmező cég aláírási címpéldánya
- az aláírásra jogosult személyi igazolványa
- az aláírásra jogosult lakcímigazoló kártyája
- forgalmi engedély hiányában – okmányirodai Hatósági Bizonyítvány – amely tartalmazza a jármű adatait
- gépjármű törzskönyv (ha rendelkezik vele)
Amennyiben nem az aláírásra jogosult viszi eredetvizsgálatra a járművet meghatalmazást kell adni annak a személynek, aki eredetvizsgára viszi a járművet. Ekkor az alábbi okmányokra is szükség lesz.
- meghatalmazás
- a meghatalmazott személyi igazolványa, lakcímkártyája
Külföldről behozott gépjármű eredetvizsgája esetén:
A fentieken túl szükség lesz még a külföldről behozott gépjármű forgalomba-helyezés előtti első eredetiségvizsgájához:
- Műszaki adatlap
- Származás ellenőrzési határozat (az illetékes okmányirodában állítják ki)
- Külföldi forgalmi engedély
- Külföldi adás-vételi szerződés és számla
Az eladó vagy a vevő fizeti az eredetiségvizsgálat árát?
A gépjármű adás-vétel során megegyezés kérdése, hogy az eladó vagy a vevő állja az eredetvizsga költségét. A hiteles dokumentum beszerzése mindkét fél érdeke, az eladó ezzel igazolja, hogy az eladásra szánt jármű nem lopott, okmányait nem buherálták. A vizsgálat azonban inkább a vevő biztonságát szolgálja. Nehogy egy lopott, vagy manipulált autót vegyen és így gépjárművel elkövetett csalás áldozatává váljon, aztán futhat a nehezen összespórolt pénze után. A vizsgálat során ellenőrzik a jármű okmányainak eredetiségét, és magát a járművet is tüzetes vizsgálat alá vetik.
Mit néznek az eredetiség vizsgán?
Az eredetiség vizsgán „árulkodó jeleket” keresnek. Mint ahogy a vizsgálat neve is mutatja az nézik, hogy minden eredeti-e, nem manipulálták-e a kocsit és a papírjait.
- okmányok ellenőrzése
- eredeti-e, – nem „ütötték-e át” az alváz és motorszámot
- a jármű alapos szemrevételezése
- festékréteg vastagságmérővel körbemérik a járművet
A vizsgálat során megállapíthatóak a jármű korábbi sérülései, illetve az is, hogy „klónozták-e” az autót, azaz pl. két darabból rakták össze. A járműklónozás úgy megy végbe, hogy egy totálkáros jármű „megjavításához” lopnak egy hasonló járművet, majd a sérült autó alvázszámát tartalmazó karosszéria illetve „egyéb” azonosító elemeit áthegesztik a lopott autóba, aztán talán még a kilométerórát is visszatekerve busás haszonnal értékesítik a gyanútlan naiv vevőnek. Ennek megelőzése céljából még a teljes vételár kifizetése előtt célszerű az eredetvizsgát megejteni.
Gépjármű műszaki állapotfelmérés a vételár kifizetése előtt
Hogy ne vegyen zsákbamacskát, erősen ajánlott a vételár kifizetése előtt márkaszervizben műszaki állapotfelmérést készíttetni. Higgyék el búsásan megéri az a 15-20 eFt plusz kiadás, nehogy egy „romot” vásároljon alkalmi vételként, aztán a százezreket meg nem győzi kifizetni a későbbi javításokért. Az állapotfelmérés eredményeként legalább tisztában lesz azzal, hogy mennyit kell költeni most, vagy a közeljövőben a megvásárolt használt autóra.
Ha a jármű már volt hazai műszaki vizsgán, akkor a vizsgasoron rögzítették a kilométeróra állást is. Az Autoszkóp Android mobil alkalmazással és az Autoszkóp iPhone app-al lekérdezhetők a használt gépkocsik korábbi kilométeróra állásai. Az alkalmazás letöltése ingyenes, de a lekérdezésért fizetni kell. Kicsit nehézkesen működik az app, de megéri bajlódni vele, ugyanis ha visszatekerték a kilométerórát gyorsan elállhatunk az adás-vételtől, ezzel ismét tetemes pénzt spórolunk meg magunknak. A kilométeróra visszatekerés ráadásul bűncselekmény, börtön is járhat érte.