Január elején egy szolid közleményben tudatta az Aegon, hogy bevezet egy újfajta síbiztosítást, mely akkor is fizet az ügyfeleinek, ha a sípályán zárva tartanak a síliftek. A valószínűleg keveseket megmozgató ajánlat mögött azonban egy olyan technológiai forradalom zajlik, mintha az első ember Holdra lépését készítették volna elő. Ez az első blokkláncos, azaz a nemzetközi irodalomban ismert nevén a blockchain biztosítás Magyarországon.
Mi a blockchain technológia és hogyan működik?
A blockchain vagy blokklánc sokak szerint nagyobb lépés a technológiai fejlődésben, mint maga az internet megjelenése volt. Az internet gyorsította a kommunikációt, a blokklánc viszont teljesen megváltoztatja a szervezetek működését. A lényegét megérteni viszont éppen olyan nehéz, mintha a számítógépek feltalálása előtt élt embernek próbálnánk elmagyarázni az internet jelentőségét.
Magyarországon az Aegon biztosító indította el elsőként a blokklánc alapú síbiztosítást. (foto: pexels.com)
Nagyon leegyszerűsítve ma a legtöbb szervezet úgy működik, hogy van egy központja, ahol gyűjtik és feldolgozzák az információkat, majd ezek alapján hoznak valamilyen döntést. Ilyenek a mai biztosítók is. Van egy nagy, központi nyilvántartásuk a szerződésekről, a kárigényekről, a szerződési feltételeikről, mindenről. Akinek kárigénye van, az a központhoz fordul, ahol elbírálják és döntenek valamit vele kapcsolatban. Az ügyfelek között nincs semmilyen kapcsolat, az ügyfelek közvetlenül a központhoz, magához a szervezethez kapcsolódnak és az dönt minden kérdésben.
A blokklánc ezzel szemben központ nélkül működik. A technológiai leírását most kihagynánk – akit érdekel, többek közt itt is tájékozódhat a Wikipédia online lexikonból a blockchain működéséről.
A lényeg, hogy a blokklánc egy olyan adatbázis, melynek minden része mindig minden információ birtokában van. Ez kizárja a hamisítás lehetőségét. Ami adat egyszer bekerült, az soha többé nem fog módosulni. Például a blokklánc technológiával kötött szerződés minden más körülményes ellenőrzés nélkül is abszolút hiteles és azonnal teljes jogú része a teljes hálózatnak.
A blockchain szerepe a biztosításban
Egy autóbiztosítás például valószínűleg még sokáig nem lesz igazán jó célpiaca ezeknek a blockchain rendszerű biztosításoknak. Egy Spanyolországban karambolozó magyar autó biztosítási ügyét nehezen oldja meg egy angol cég Londonból. Túl sok a változó körülmény, s nem hagyható ki a személyes egyeztetés például a spanyol autójavító műhellyel.
A biztosítást egyelőre önálló termékként kínálják, a jövőben viszont az is lehet, hogy integrálják majd valamelyik utazási csomagba is. Amíg ez nem történik meg, addig a hagyományos utasbiztosítási összehasonlító kalkulátor segítségével tudja kiválasztani a legjobb utazási biztosítást.
Biztonságot és automatikus kárrendezést hozhat a blockchain
A biztosítási piacot az ehhez hasonló módozatok teljesen átformálhatják. Ma a biztosítások azért is drágák, mert a feldolgozás lassú és sok a hibalehetőség. Az ügyintézés minden pontján számtalan ellenőrzést kell beiktatni. Gondoljunk csak arra, hogy az autóra a kgfb is csak akkor válik véglegessé, miután a biztosító minden adatot leellenőrzött a kártörténeti nyilvántartásban. Meg kell győződni az adatok valódiságáról és arról is, hogy az ügyfél nem akarja becsapni a biztosítót számára kedvezőbb adatok megadásával. Aztán ugyanilyen lassú maga a kárrendezés is, nagyrészt szintén az adatok vizsgálata miatt. Kijön a kárszakértő, felméri a kárt, majd a biztosító elemzi a gyűjtött adatokat és hosszas töprengés után tesz egy ajánlatot. Blokklánc esetén a biztosítási eseményt maguk az adatok váltják ki és az összes adat ellenőrzése ésszel fel nem fogható gyorsasággal azonnal végbemegy.
A biztosítási szektor még csak ma ismerkedik a blochchain – blokklánc technológiával. Azt láthatjuk, hogy a hagyományos biztosítások ezzel a módszerrel kevésbé működnek. Igazából olyan területeken lehet komoly jelentősége, ahol nagyszámú adat alapján automatikusan lehet döntést hozni. Az ilyen ajánlat még ritka, de biztosak lehetünk benne, hogy egyre több adatvezérelt ajánlattal találkozunk majd a biztosítások között.
Az egyre szaporodó okos közlekedési rendszerek azonban ki fogják termelni azokat a blockchain technológiát alkalmazó biztosítási módozatokat is, melyek használni tudják az új technológiákat. Például miért ne lehetne dugóbiztosítást kötni? A biztosító akkor fizetne, ha közlekedési akadályok miatt az út várható időtartama lényegesen hosszabb lenne a szokásosnál.
Ez már tipikusan az a terület, ahol lubickolhatunk a számítógépekkel feldolgozható adattömegben. A rendszer folyamatosan figyelni a közlekedés várható sebességét, s már akkor döntést hozna a fizetendő kártérítés mértékéről, amikor az autós még éppen csak ráhajtott a torlódással terhelt útszakaszra.
Azt hihetnénk, hogy ez a jövő és a fantázia világa, pedig vannak már hasonló gyakorlatok. Az egyik első olyan biztosítás a nemzetközi repülőjáratok késéseire épített. A hivatalos vállalás az volt, hogy mire a gép leszáll, addigra már ott van a késés miatti kártérítés összege az ügyfél számláján. És ehhez nem kell az ügyfél részéről semmilyen kárbejelentés és emberek által végzett vizsgálat. A blockchain program a valós adatokat gyűjti és elemzi, majd a tényleges késéseket összeveti az adatbázisában tárolt biztosítási szerződésekkel és már megy is a kártérítés. Emberi közreműködés szinte nincs is a rendszerben.
Síbiztosítás blokklánc technológiával
Ha megpróbáljuk visszakövetni a korábbi cikkeket, akkor azt látjuk, hogy Magyarországon a biztosítók nagyjából 2016 óta foglalkoznak a blokklánc alapú technológia alkalmazásával. Mostanra érett meg annyira a helyzet, hogy megjelenhetett a blokkláncot alkalmazó első éles ajánlat is. Ez az Aegon síbiztosítása. A biztosító nem baleset esetén fizet, hanem akkor, ha egy adott területen nem működnek a síliftek és az emberek nem tudnak, vagy csak korlátozottan tudnak síelni.
Az Aegon szerint a magyarok közül mintegy félmillióan síelnek évente, s közülük 350 ezren veszik igénybe a legnépszerűbb külföldi sípályák szolgáltatásait Ausztria, Szlovákia, Szlovénia, Franciaország és Olaszország pályáin. Ebben az öt országban indult el az új blokklánc technológiát használó síbiztosítás is. A szerződésben a biztosító azt vállalja, hogy kártérítést fizet, ha az előre megadott régióban a síliftek fele, harmada vagy száz százaléka zárva tart egy adott napon. A kártérítés összege 5, 10 vagy 15 ezer forint, egy szerződésre maximum 40 ezer forint. Adminisztrációra nincs szükség. Ha az előre lefektetett feltételek bekövetkeznek, akkor a biztosító automatikusan utalja a pénzt a megadott bankszámlára anélkül, hogy kártérítési igényt kellene benyújtani és azt a biztosítónak egyedileg el kellene bírálnia.