Önkényesen, a KGFB törvény szellemiségével ellentétesen szabják meg a kötelező felelősségbiztosítás díjait a biztosítók – állítja a Magyar Autóklub. Az autós szervezet szerint egy miniszteri rendelet kiskapuját kihasználva még akkor is sokszorosára emelik a kárt okozó autós következő évi biztosítási díját, ha ezért cserébe semmit sem szolgáltatnak. Az autóklub az ombudsmanhoz fordul, hogy kezdeményezze az Alkotmánybíróság közbelépését.
Mi is a KGFB károkozói pótdíj?
A kötelező gépjármű felelősség-biztosítás bonus-malus kategóriáinak részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletnek egy mondata lehetővé teszi, hogy a tudomásukra jutó kárelőzményeket a biztosítók szabadon felhasználják a díjak kidolgozásához. Ez az a jogi kiskapu, ami a többszörösére növelt díjakat lehetővé teszi. Egyre több biztosító választja ugyanis azt a megoldást, hogy a kárt okozó autóssal a következő évben csak többszörös áron hajlandó kötelező biztosítási szerződést kötni. Ez a KGFB károkozói pótdíj. Akinek a szerződése terhére adott évben kárkifizetés történt, annak a következő évben az alapdíj többszörösét kell fizetni. Ez a szorzó többnyire kétszeres, két és félszeres. Ha tehát idén 50 ezer forint a biztosítás éves díja, akkor a következő évben ez 100-120 ezer forintra emelkedik.
A kötelező biztosítás károkozó pótdíja miatt a KGFB jövő évi éves díja a többszöröse is lehet.
A KGFB törvény a bonus-malus rendszert engedi
A kötelező felelősségbiztosításról szóló törvény szerint nem ezzel a módszerrel, hanem a bonus-malus rendszerrel kell honorálni a balesetmentesen közlekedőket és szankcionálni a károkozókat. Az új belépők, akiknek az elmúlt 2 évben nem volt élő szerződésük, vagy második autót vásárolnak, az A00 kategóriába kerülnek. Ez lenne az alapdíj. Évente egy kategóriát ugrik a balesetmentes autós KGFB szerződése. Mire eléri a B10-et, 10 év alatt, a biztosítás díja az alapdíj felére csökken. Ha kárt okoz, két kategóriát visszaesik. Aki többszörös károkozó, az az M-es kategóriákba kerül, M1 és M4 között. Az M4 az alapdíjhoz képest négyszeres díjat jelent.
Ez a rendszer az, amit a kgfb-törvény az autósok ösztönzésére lehetővé tesz. Aki például B10-es kategóriában kárt okoz, annak következő évben 5-8 százalékkal emelkedik a kötelező biztosítási díja. Ennyit jelent a két kategória romlás. Ez elfogadható mértékű díjnövekedés mindenki számára. A károkozói pótdíjszorzó azonban teljesen felforgatja ezt a rendszert. A bonus besorolás csak 5-8 százalékkal drágítja a következő évi biztosítást, a károkozói szorzó viszont duplájára, vagy – egyes autóbiztosítóknál – a többszörösére növeli a fizetendő kgfb díjat.
A kötelező biztosítás jövő évi díját minden évben érdemes újra kiszámolni, és egy kedvező kalkuláció után biztosítót váltani. A KGFB szabályos felmondása rendkívül fontos, mert annak be nem tartása további jelentős anyagi veszteségeket okozhat.
Akkor is díjat emel a biztosító, ha nem is szolgáltat
A rendszer igazságtalansága abban tűnik ki leginkább, hogy a biztosító akkor is él a többszörös díjemelés lehetőségével, ha a károkozás egyetlen fillérjébe sem került. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a károkozó saját maga kifizesse (visszafizesse a biztosító által kifizetett) kárösszegét. Ebben az esetben a biztosítónak valójában semmit sem kell fizetnie, s így nem változik meg az ügyfél bonus fokozata sem. Csakhogy ez a károkozói pótdíj szorzóra nem érvényes. Akkor is dupla (vagy többszörös) kgfb díjat számolnak fel az ügyfélnek a következő évre, ha kifizette (visszafizette) a kár összegét és a biztosítónak valójában nem került pénzébe a kárrendezés.
A Magyar Autóklub erre a gyakorlatra állítja, hogy valószínűleg alkotmánysértő. Egy alacsonyabb fokú jogszabály, a miniszteri rendelet olyan jogosítványokat ad a biztosítók kezébe, melyek felülírják a törvény szándékát is. Az Autóklub azért fordult az ombudsmanhoz, hogy vizsgálja meg az esetet, és ha szükséges, kezdeményezze a jogszabály alkotmánybírósági felülvizsgálatát.